Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Segítség! Hal lettem! 2

2013.01.04

 

Segítség, hal lettem 2

 

Gógyi bosszúja

 

 

Tartalomjegyzék

 

A kezdet

Kaliforniai repülőhal

A hazaút

A remény

Vissza a laborba

Hol a professzor?

Halból lettél, hallá válsz

Minden újra a régi

 


 

A kezdet

 

Egy szép augusztusi napon egy lány épp a szobájában csinált szkubi-fonalból csalit. Mikor kész volt lefutott a garázsba, előkapta a horgászfelszerelést, felült a fekete-zöld lángokkal borított bringájára, felnyitotta a garázst és felkiáltott:

-         Szasztok horgászni mentem! - De alig hogy ezt kimondta egy fekete Renault  ált le a garázsba. A lány megijedt és elesett a biciklivel. A kocsiba kettő duci ember ült, egy nő meg egy fiú.

-         Szia Adri - mondta lenézően   a fiú.

-         Már megint mekkora itt a káosz. Ágó, Attila majd én rendet csinálok. - Szólalt meg végül a nő is.

-         Kislányom, tudod megint lesz egy iskolai bál és el kell menünk rá. Zsuzsi nénéd vigyáz Ákosra, hozzád meg átjött az unokatestvéred. - Mondta a lány anya, azzal Adri (mivel így hívták) felkelt a földről. Ágó és Attila beszállt a kocsiba és elindult a bálba .  Adri leült TV-t nézni, de nem talált magának semmit, ami érdekelné, közben észrevette az unokatestvérét, aki a hordozható számítógépét nyomkodta. Ez alatt Zsuzsi esti mesét próbált olvasni Ákosnak, de úgy látszott, hogy az, aki olvas sokkal fáradtabb, mint akit próbált altatni. Közben Adri odament az unokatestvéréhez (akit mellesleg úgy hívnak, hogy Erik) és elkezdte piszkálni:

-         Mi van, gép nélkül már meg se tudsz élni?

-         Éppen kiszámolom, hogy milyen hosszú egy DNS molekula. – vágott vissza Erik. Adrinak egy cseppet sem tetszett, ezért elvette a gépet és össze-vissza kezdte nyomogatni. Eriknek viszont ettől állt égnek a haja, és bár nem tudta visszaszerezni a laptopját, figyelmeztette Adrit, hogy ne nyomja meg a kilépés gombot, de már késő   volt . A gép ERROR-t  írt ki.

-         Nagy szerencséd hogy elmentettem, gondold meg mi lett volna, ha elvész az összes munkám. - szidta Erik Adrit, de őt nem nagyon hatotta meg. Eközben Ákos is lejött az emeletről.

-         Sziasztok – köszönt, de nem volt senki, aki visszaköszönne neki.

-         Neked már rég ágyban lenne a helyed! – mondta Adri.

-         Zsuzsi néni alszik benne – mondta nyugodtan Ákos. Viszont ez a dolog tetszett Adrinak és így szólt:

-         Az a jó, már itt sem vagyok! – azzal fogta magát és elindult felvenni a cipőjét. Eriknek viszont nem tetszett a dolog és indult, hogy felébressze éppen pihenő anyját. Ekkor Adri kivette a kezéből a CD-t, amire a DNS molekula volt elmentve. Ezután Adri úgy irányította, mint egy távirányításos játékot. Ezek után nem is csoda, hogy Erik akarata ellenére is elment horgászni Adrival és Ákossal.

-         Hova mész a horgásztó arra van?! - mondta Erik aggodalmasan.

-         A horgásztó arra, de a legjobb horgászhely Kecskeméten arra van, amerre most mi megyünk. –mondta higgadtan Adri, majd hírtelen lefékezett egy stéges nyaraló előtt. Átugrott a kerítésen és kinyitotta az ajtót, hogy a többiek be tudjanak jönni.

-         De hát ez itt valakinek a háza! – aggodalmaskodott ismét Erik.

-         Igen ez itt egy hóbortos professzor nyaralója, na és? – vonta meg vállát a lány.

-         El kellene mennünk, mi van, ha épp ma jön nyaralni.

-         Évente egyszer jön és mindig húsvétkor, egyébként pedig megköszönném, ha úgy hívnál, Pecás.

-         Egy, nem foglak úgy hívni, kettő, ez akkor is valakinek a háza. – de alig, hogy ezt kimondta Pecás már be is dobta a botját. Épp mikor húzza, kifelé hirtelen kinyílik a kis ház ajtaja és egy vékony, szemüveges, néhol kicsit ritkább hajjal ékeskedő ember lépett ki a házból.

-         Sziasztok gyerekek, Mc.Lötty professzor vagyiok .Bisztosz a híres kialítasom miatt vagyitok itt.

-         Már elnézést hogy közbe szólók, de maga milyen nyelven beszél? – érdeklődött pecás.

-         Többnyire angolul. – vágta rá a professzor –Meg egy kichit madzsarul. Na szeretneitek megnezni a  kialitasom?

-         Miért is ne! – Mondta Erik.- Egyébként én Erik vagyok ők meg Adri és Ákos.

-         Rosszul mondod, az én nevem Pecás, az övé Dagi és ő itt pedig Ákos – de mielőtt újabb vitába kezdetek volna, már be is mentek a házba ahol mindenütt élő, és kiszárított halak voltak.  Miután mindent megnéztek a professzor kis hasonlóságot vett észre köztük és néhány kaliforniai gyerek között. És mivel már régóta kereste a hasonmásaikat megkérdezte:

-         Odahaza van nekhem harom ismherosom akik negyion hasonlitanak  ratok, and szeretneilek nektek bumutatni oket. Ma elindulnank fly geppel, es holnap máhr itthon is lennetk. A születiket pedieg telefonon eirtesíteneim. Na mit szóltok?

-         Benne vagyunk! – kiáltotta fel Ákos és Pecás. És bár Erik, vagyis Dagi nem akart jönni, a CD miatt kénytelen volt.

   Így kezdődött a kaland!


 

Kaliforniai repülőhal

 

Az út Kaliforniába nagyon hosszú volt. Főleg, hogy a professzor végigtelefonálta az egész utat, viszont csak angolul beszélt.

Szerencsére Pecás és Dagi tudtak valamennyire angolul. Viszont csak annyit értettek az egész beszélgetésből, hogy Stella, azaz magyarul Csilla, philter, azaz bájital, fish, mint hal és ship, mint hajó. Azután a professzor megszólalt magyarul:

-         Szerencsetek van, mivel a gyerekek akikkel talalkozni foghtok megtanultak fodzsékonyian beszeilne magyairul, and meg nálam is jobban tudnak.

 - Ebben a percben a gép már le is szállt a Kaliforniai repülőtéren. A gyerekek alig várták, hogy találkozzanak Kaliforniai hasonmásaikkal. A reptérről egyenesen a professzor laboratóriumába mentek. Felmentek az emeletre, ahol azt hitték, hogy egy hatalmas tükör ellőtt állnak. Csak egy gond volt, Pecásnak fiú, Ákosnak pedig lány hasonmása volt. Egyedül Dagi volt az akinek ugyanolyan nemű volt a ,,klónja’’ .

-         Szia Pecás vagyok. – mondta egyszerre a két gyerek. – Akkor hívj úgy hogy Adri. - mondták ismét egyszerre.

-         Az én nevem Adrienn. - nevetett a lány.

-         Az enyém pedig Adrián. –felelte a fiú.

-         Helló az én nevem Erik.

-         Helló az enyém Charlie. - mutatkozott be a két Dagi.

-         Nem, nem az a nevetek. - vágott közbe Adrienn.

-         A ti nevetek Dagi – vágta rá Adrián. Alighogy kimondták éktelen nagy vitába kezdtek. Bár ez cseppet sem zavarta a két kisgyereket, így hát bemutatkoztak egymásnak:

-         Szia, Ákos a nevem és cseresznye a jelem az oviban.

-         Szia, Csilla vagyok és az én jelem alma. 

Amint a kicsik is befejezték a bemutatkozást a nagyok is befejezték a veszekedést.

-         Jó, akkor úgy hívunk titeket, hogy Pecás, ha ti nem hívtok úgy minket, hogy Dagi.

-         Redben Dagik! – felelte a két Pecás.  Mielőtt azonban újabb vitába kezdtek volna, a professzor közbe szólt:

-         Na, Pecás és Dagi ti tudjátok fejből a varázsital receptjét, ugye?

-         Persze.

-         Na, nekem le kell szaladnom valamiért, addig ti megcsinálnátok?

-         Igen, miért ne. – válaszolták. Ezzel a professzor már el is tűnt.

-         Milyen varázsital? – kérdezték a magyar gyerekek.

-         Ez egy olyan tengergyümölcseiből készült varázsszer, amitől hallá változik az ember. – mondta Charlie.

-         Először is kell hozzá egy kis fénysugár, - kezdte Adrián, aztán tőkehal bajsza, - és már rakta is bele a hozzávalókat egy palackba. – A következő egy polip tintája, tengeri rózsa és végül kell hozzá kaviár.

-         És nincs neki valamiféle ellenszere, vagy magától elmúlik? – Kérdezte Adrienn.

-         Van hozzá ellenszer. – Szakította félbe Charlie. – Az összetétele majdnem ugyan az, csak fordított sorendbe keverendő és a végén kell hozzá egy kis sárga hínár lé. Viszont, ha 48órán belül nem iszol az ellenszerből örökre hal maradsz.

-         Úgy se mersz bele inni! – mondta Adrián Adriennek.

-         Beleiszom, ha te is, és mindenki más is.

-         Áll az alku! – Adrián alig hogy ezt kimondta, Charlie már öntötte is poharakba a varázsitalt.

-A két kicsi és a két Pecás álljon két külön akváriumba, én, majd Erikkel állok egybe. -  mondta Charlie.

Háromra. –vágott közbe Erik, és már számolt is. – Egy, kettő, három. – és már itták is. A Két kicsi hirtelenjében tengeri csillaggá alakult. Charlie és Erik kék medúzák lettek, míg a kettő Pecás Kaliforniai Repülőhallá változott.

-         Csak erre vártam! –hangzott egy harsány nevetés, és előlépett a professzor. Lassan a fejéhez nyúlt és egy maszkot húzott le magáról.

-         Gógyi! –kiáltotta egyszerre a három kaliforniai gyerek.

-         Jaj, ne hívjatok így. Az úgy hangzik, mintha egy gonosz halt szólítanátok meg. Az új nevem John.

Miközben e szavakat mondta, komótosan a nyitott ablakhoz sétált, és a mélyben hullámzó tengerbe hajította a hidegvérűvé vált barátainkat.

 


 

A hazaút

 

     Amint a gyerekek a tengerbe estek nem kezdtek aggodalmaskodni mivel tudták, hogy valahogy haza fognak jutni. Mivel az ellenszer minden hozzávalója itt van a tengerben. Csak az idő dolgozott ellenük.

     Adrián és Charlie tudták, hogy hogyan kell hazajutni, de attól félnek, hogy nem érnek vissza időben.

-         Hogyan fogunk hazajutni? – érdeklődött Erik.

-         Mi már egyszer elkövettük ezt a hibát – vallották be a kaliforniai gyerekek.

-         Milyen hibát? – kérdezte Adrienn.

-         Azt, hogy úgy lettünk halak, hogy nincs nálunk ellenszer.– felelte Charlie. Ezután rögtön nekifogtak keresni azokat az eszközöket, amik a hazaúthoz szükségesek lesznek.

-         Neked tényleg Adrián a neved? – érdeklődött Adri.

-         Tényleg, de hívhatnátok Fly-nak, nekem az úgyis jobban tetszik.

A két Pecás épphogy belemelegedtek az ismerkedésbe, Charlie rájuk kiáltott.

-         Induljunk már! – Azzal fogták magukat és elindultak megkeresni a professzor szivattyújának a bemenetelét, ami folyamatosan friss vizet pumpál a professzor akváriumaiba. Kis úszás után meg is találták. Csak egy gond volt. Már nem működött. Ugyanis csúszdát csináltak belőle.

-         Most mi tévők legyünk? – aggodalmaskodott a két Dagi.

-         Megcsináljuk az ellenszert, ha egyszer sikerült, újra menni fog. – mondta Fly.

-         Igen, de van egy kis bökkenő, nincs egyetlen egy félelmetes cápa sem, ami a múltkor megijesztette a polipot. Így, hogy szerezzünk tintát? - vitatkozott vele Dagi

-         Ismét elfeledtél valamit, most lényegesen többen vagyunk és érdekes hogy nem jutott eszedbe a megoldás. Te és Erik csalánozók vagytok, megcsipkeditek egy kicsit azt a polipot. – Amint Adrián vagy Fly befejezte a mondatát elindultak, hogy megszerezzék a hozzávalókat. Ákos és Csilla a tengeri rózsát és a hínárt szerezték be. A két Dagi a kaviárt és a tőkehal csápját hozták, így a két Pecásra a fénysugarat és a poliptintát hagyták. Eközben Fly mindent elmesélt Adrinak. Honnan ismerték Gógyit és hogy, hogy szöktek meg legutóbb. Kiderült, hogy másodszorra sokkal nehezebb volt összegyűjteni a dolgokat. Már másnap dél volt, amikor végre sikerült beszerezni a fénysugarat is. Már épp ment le a nap mikor megtalálták a polipot. Ekkor Adri észrevett valamit.

-         Hé, azt mondtátok, hogy ez a Gógyi hal volt, ugye?

-         Igen. – mondta Fly.

-         És azt hogy a professzor szerint, ha 48 órán belül nem vesszük be az ellenszert, örökre halak maradunk?

-         Így van. – vágta rá Charlie.

-         Tehát ez azt jelenti, hogy a professzor arra figyelmeztetett, hogy 48 órán belül száz százalékosan halak leszünk.

-         De Gógyi már hallnak született és mégis ember lett belőle!

-         Ejnye, Adrinak igaza van. – mondta Fly.

   De alig hogy ezt kimondta, a polip elragadta mind a hatójukat.

 


 

A remény

 

     A gyerekek kezdték elveszteni a hitüket az iránt, hogy megmenekülnek .Ám mikor úgy látszott, hogy mindannyian meghalnak Adri felkiáltott.

-         Csípd meg Dagi, csípd! – kiabált a lány. A két Dagi tudta, hogy mit tegyen, tehát előrángatták mind a négy csápjukat és teljes erőből kezdték rázni a polip karjait. Amint hozzáértek, a polip megijedt és elmenekült.

-         Sikerült, meg van a tinta! Láttátok, hogy mire vagyunk képesek! – kiabálta Charlie és Erik.

-         Láttuk. – felelte megdöbbenve a két Pecás.

-         Várjunk, mi tudunk csípni, mivel medúzák vagyunk, és ti tudtok repülni, mivel kaliforniai repülőhalak vagytok. – mondta még mindig izgatottan Charlie.

-         Teszteljétek! – mondta szinte a szavába vágva Erik, mivel még mindig benne volt az izgalom.

-         Jól van.  – mondta Fly.

-         Felrepülünk, ha tudunk és megnézzük, hogy hol van a legközelebbi part. – folytatta Adri.

-         Nekifutásból, illetve nekiúszásból ugorjatok fel és próbáljatok siklani. – igazította el őket Charlie.

-         Visszaszámlálás. – kezdte Erik.

-         Figyelem, vigyázz… - folytatta Adri.

-         …kész, rajt. – fejezte be Fly. - és már ugrottak is ki a vízből. Ahogy kiértek már siklottak is a levegőben.

-         Nahát! Juhé! Ez az! – kiabált a két gyerek.

-         Szerinted sikerült? – kérdezte Ákos, Csillát.

-         Hát nincsenek a vízben.

-         Nézd, néhány méterre van egy kis sziget. – mondta egyszerre Adri és Fly és már le is ereszkedtek a vízbe.

-         Figyeljetek! – kezdte Adri

-         Néhány méterre van egy kis ásónyomnyi sziget. Talán ott már visszaváltozhatnánk. – Ajánlotta fel Fly. Nem vesztegették tovább az időt, indulnak is a kis sziget felé. Amint a vízben lévő széléhez értek Egyesével ittak az ellenszerből. Csak egy gond volt. Nem csináltak eleget.

Elfogyott az ellenszer, így a két Pecásnak várnia kellet.


Vissza a laborba

 

Amint visszaváltoztak emberré rögtön kirohantak a szárazföldre, és már örömükbe a földet csókolták.

      Csak Adri és Fly érezték magukat kellemetlenül.

-         Ne izguljatok, csak visszamegyünk a professzor laborjába és ott van még agy adag ellenszer. – nyugtatgatta Charlie Adrit és Fly -t. A szigeten nem messze Ákos és Csilla találtak egy eldobott befőttes üveget. Néha jó, hogy szemetelnek az emberek, kuncogták. Megtöltötték vízzel majd így szóltak.

-         Szálljatok be, majd mi viszünk titeket, addig a többiek keressenek kiutat!

Mindenki tette a dolgát. A két Pecás beszállt az üvegbe, míg a többiek elindultak valamilyen menekülési lehetőséget keresni. Nagy szerencséjük volt, mivel a vízben néhány szila volt, amin át lehetett kelni a túloldalra, ahol a professzor háza volt.

-         Itt át lehet menni! – kiabált a két kicsi. Persze a többiek mind odarohantak.

-         Szép munka mondta egyszerre a négy nagy.

 Azzal fogták magukat és elindultak a túloldalra. Nem is volt ez olyan egyszerű, mint azt első látásra hitték. A sziklák nagyon csúszósak voltak, és elég messzire álltak egymástól. És a dagállyal is számolniuk kellett, ami a naplementével egyre közeledett. Átértek a túloldalra. Mákjukra a professzor laborja pont ott volt. Be is mentek és elkezdték keresni az ellenszert, de valami más is feltűnt nekik.

         Hol a professzor?


 

Hol a professzor?

 

    A gyerekek elkezdték keresni a professzort. Amint a házba értek Adrit és Fly-t biztonságba helyezték, és kutatni kezdtek a professzor után.  Csilla és Ákos az emeletet, míg a két Dagi a földszintet nézték át.

    Már vagy fél órája keresték a professzort, amikor Adri és Fly furcsa hangokat hallottak az egyik ajtó mögül.

-         Hé, nézzetek be ide is – mondta Adri.

-         Hátha ott van Mc Lötty. – közölte szinte a szavába vágva Fly, és a két Dagi indult is az ajtó felé. Már nyitotta volna ki az ajtót, amikor Adri és Fly felkiáltott.

-         Ne! Ez csapda! –de már túl késő volt. Egy nagy, kopasz, félmeztelen, cápaharapásos tetoválással díszített ember belökte Charlie-t és Eriket a szobába, majd utána a két kicsit is behajította. Azután rájuk csukta az ajtót és egy kis rést csinált rá, amin mindent tisztán lehet hallani és látni, de kijutni semmiféleképpen sem. Ezután a sötétben még egy alakot lehetett látni. A fejébe kis karimájú kalap volt. Krémszínű öltönyt viselt és fekete, hosszú, oldalra fésült haja volt. Egy cápafejes sétapálca volt a kezében.

-         Cápa, fogd a két uszonyost és tedd a piránnyák akváriuma fölé. – szólalt meg az öltönyös, aki (ha még nem esett le) Gógyi, vagyis John. – Sajnos, ha ellenszert akartok, magatoknak kell megcsinálnotok. Mivel sajnálatos módon elfogyott. – mutatott a tetoválásos emberre.

-         Megcsináljuk, de nem előttetek. – mondta mogorván Fly.

-         Márpedig akkor örökre halak maradtok, mivel mi itt leszünk, de ti nem sokáig. – nézett John a piránnyák akváriumára.

-         Ha Eriket, Charlie-t, Ákost és Csillát elengeded, utána, de csak is utána tudunk tárgyalni. – alkudozott Adri.

-         Redben, Cápa ereszd el őket, de csak azután miután megmondták a receptet.

-         Elmondjuk, ha szavadat adod, hogy mi ihatunk először, és elengeditek a két Dagit és a két kicsit.

-         Állaz alku! –felelte John. – Mondjátok el a hozzávalókat és mi majd megcsináljuk.  – A két Pecás sorra elmondta, hogy mik a hozzávalók. Eközben a kettő Dagi csak ájuldozott a kis szobában, de nem azért mert klausztrofóbiásak, hanem azért, mert nem értik, hogy Adri és Fly miért segít Johnnak.

     Persze ők sem tudhatnak mindent.


 

Halból lettél, hallá válsz

  

John fogott egy palackot és sorra belerakta a varázsital hozzávalóit, a kettő Pecás utasítása segítségével.

Mindeközben Charlie és Erik kopogó hangokat kezdtek hallani a mellettük lévő kis ajtó mögül. Először nem figyeltek rá de, nem is lehetett tisztán hallani, hogy honnan jön a hang, mivel kint ,,tárgyalás” folyt.

-         Mit is mondtál mi az utolsó hozzávaló?

-         A kaviár!

 Mikor a két dagi ezt meghallotta rögtön megértette, hogy miért segít Adri és Fly John-nak. Eközben egyre erősebben lehetett hallani a kopogást a kis ajtó mögül. Ekkor Ákos és Csilla odaléptek és kinyitották. Csodák csodájára egy ismerős volt benn, a professzor.

-         Professzor, milyen régóta keressük magát - kiáltottak egyszerre mind a négyen. Beszéltek volna tovább is, ha félbe nem szakítják.

-         Végre, elkészült!  - kiáltott fel John.

-         Remek, akkor add ide kérlek. – mondta Adri.

-         Miért is?

-         Mert megállapodtunk, hogy először mi ihatunk belőle. –közölte Fly.

-         Ti kis bolondok, azt hittétek, hogy oda fogom nektek adni?

 Miközben John beszélt két poharat vett elő. A két pohárba beletöltötte a kis üveg tartalmát. Az egyik poharat oda adta Cápának, a másikat pedig magánál tartotta. A mondata végén mind a ketten megitták a varázsszert. És most jön az, amire senki nem számított a két Pecáson kívül. John és Cápa újra halak lettek.

-         Nem, mi ezt hittük. – nevetett Adri és Fly egyszerre.

      Mikor befejezték a mondatot újabb alakot láttak a sötétben.


 

Minden újra a régi

 

      Az alak egyre közelebb jött hozzájuk és minél közelebb jött, annál jobban lehetett látni, hogy nem ember.

     Inkább egy lóra hasonlított.

-         Paci, Pacikám! – kiáltott föl örömében Csilla.

-         Paci, ez az Paci, törd be az ajtót. – kiabált a professzor. A kis tengeri csikóból lett ló tudta, hogy mit kell tennie. Komótosan odasétált az ajtóhoz, hátat fordított neki, felemelte a hátsó lábait és egy határozott mozdulattal betörte az ajtót.

-         Ügyes vagy Pacikám. - sietett a két kicsi a csikóhoz. Amint odaértek Ákos és Csilla felült a lovacska hátára. Erik és Mc. Lötty professzor visszadobta a tengerbe a két ördögi halat. Eközben Charlie elkészítette az ellenszert Adrinak és Fly-nak. Mikor a sátáni halak a tengerben voltak, és a két Pecás újra ember lett a professzor elkezdet mesélni, hogy ejtette csapdába Gógyi.

-         Mikor leszálltunk a repülőről, elindultam a csomagokért, éppen veszem le az egyik táskát, amikor valaki megkötözött hátulról. Bekötötték a szememet és befogták a számat. Valószínűleg egy kocsi csomagtartójába tettek majd bezártak ebbe a szobába, egy szekrénybe.

-         Szerencsére minden újra a régi, de hova lett az akcentusa? –kérdezte Adri

-         Az csak kamu akcentus volt, csak addig, amíg nem ismerlek meg titeket teljesen. Egyébként meg tegezzetek nyugodtan.

-         Köszönjük!

-         Ez a legkevesebb ennyi közös kaland után.

 

Minden jó, ha a vége jó. Állapodtak meg a gyerekek. És azt is megígérték egymásnak, hogy tartani fogják a kapcsolatot ilyen távolról is, hiszen Adrinak, Ákosnak és Eriknek haza kellett utazniuk.  A magyar gyerekek visszamentek Magyarországra és így tényleg minden újra a régi, vagyis majdnem.

 Hiszen tele emlékekkel és kalandokkal tértek haza, no meg három új baráttal a szívükben.

 

 
 
 

 

Profilkép


Képgaléria


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 21550
Hónap: 650
Nap: 26